Az AES (Advanced Encryption Standard) egy szimmetrikus titkosítási algoritmus, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a kulcsot használják mind a titkosításhoz, mind a visszafejtéshez.
Ez az egyik legszélesebb körben használt titkosítási módszer, és a legtöbb alkalmazás számára biztonságosnak tekinthető. Az AES fix méretű adatblokkokon (128 bit) működik, és 128, 192 vagy 256 bites kulcshosszakat támogat.
Titkosítás: A sima szöveges adatok (például szöveg vagy fájlok) titkosított szöveggé (olvashatatlan formátumba) alakításának folyamata egy titkos kulcs segítségével.
Visszafejtés: A titkosított szöveg olvasható sima szöveggé alakításának folyamata ugyanazon titkos kulcs használatával.
Magas biztonság: Az AES az egyik legbiztonságosabb titkosítási algoritmusnak számít, amely ellenáll a legtöbb kriptográfiai támadásnak.
Hatékonyság: Gyors és hatékony, így ideális nagy mennyiségű adat titkosítására valós idejű alkalmazásokban.
Széles körben elfogadott: Az AES a kormányok, bankok és biztonsági rendszerek által világszerte használt titkosítási szabvány (beleértve az amerikai kormányt a minősített adatokhoz).
Sokoldalúság: Különböző célokra használható, beleértve a fájltitkosítást, az adatbázis-védelmet, a kommunikáció biztonságát és a VPN-eket.
Kulcsgenerálás: Először is szüksége van egy titkos kulcsra (128, 192 vagy 256 bit).
Titkosítás: A titkosított szöveg megszerzéséhez a sima szöveges adatokat és a kulcsot át kell adni az AES algoritmuson.
Dekódolás: Ugyanazzal a kulccsal visszafordíthatja a titkosítást és visszanyerheti az eredeti sima szöveget.
Könyvtárak/Eszközök: A legtöbb programozási nyelv biztosít kódtárakat az AES titkosítás megvalósításához:
Python: pycryptodome vagy kriptográfiai kódtárak.
Java: javax.crypto csomag.
C#: System.Security.Cryptography.Aes osztály.
Node.js: kripto modul.
Működési módok: Válasszon a különböző módok (például CBC, GCM, ECB) közül a biztonsági igények és a teljesítménybeli szempontok alapján.
Amikor biztonságos adatokat kell biztosítania, például jelszavakat, hitelkártya-adatokat vagy privát kommunikációt.
Amikor adattárolási titkosítást valósít meg fájlokban, adatbázisokban vagy biztonsági mentésekben a jogosulatlan hozzáférés elleni védelem érdekében.
Biztonságos kommunikációs csatornák kiépítésekor, például VPN-ekben, TLS/SSL-ben vagy titkosított üzenetküldés.
Megfelelőségi szempontból érzékeny környezetekben (pl. pénzügyi intézmények, egészségügyi rendszerek), amelyek erős titkosítási szabványokat igényelnek.
