Az ASCII kódolás azt jelenti, hogy a karaktereket (például betűket, számokat, szimbólumokat) a megfelelő ASCII numerikus kódokká alakítjuk át.
Az ASCII dekódolás ennek fordítottja – az ASCII numerikus kódokat visszaalakítjuk olvasható karakterekké.
Az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) numerikus értékeket (0–127) használ az alapvető angol karakterek ábrázolására.
Standard kommunikáció: Az ASCII alapvető kódolás a számítógépes rendszerek, a hálózatok és a kommunikációs protokollok számára.
Könnyű: Az ASCII fájlok és átvitelek kisebbek és egyszerűbbek az Unicode-hoz képest, így hatékonyabbak.
Korábbi kompatibilitás: Sok régebbi rendszer, adatbázis és eszköz ASCII formátumú adatokat vár.
Hibakezelés: Leegyszerűsíti a szöveg érvényesítésének és tisztításának folyamatát azáltal, hogy a karaktereket egy kis, ismert készletre korlátozza.
Programozási függvények segítségével konvertálhatja a szöveget ASCII bájtértékekké és vissza (pl. .encode('ascii'), .decode('ascii') Pythonban).
Az ASCII által nem támogatott karaktereket figyelmen kívül hagyásával, lecserélésével vagy hibák kiváltásával kezeli.
Adja meg az ASCII kódolást, amikor fájlok olvasása/írása, hálózati kérések küldése vagy adatok előkészítése bizonyos API-khoz vagy eszközökhöz.
Régebbi hardverekkel vagy csak ASCII-t támogató szoftverekkel végzett munka esetén.
Egyszerű protokollok vagy könnyű adatformátumok létrehozásakor, ahol csak alapvető karakterekre van szükség.
Adatátvitelkor korlátozott hálózatokon, ahol a minimális adatméret és a garantált olvashatóság kritikus fontosságú.
Szöveges adatok előkészítésekor szigorú kódolási követelményekkel rendelkező környezetekhez, például beágyazott rendszerekhez vagy korai internetprotokollokhoz.